Embermilliókat döbbentett meg a kegyetlenül valóságszerű, rövid televíziós hír, amelynek értelmében a kómába esés gyorsasági világrekordere kómába esett. Sportszeretők, szurkolók vagy csak egyszerű, igaz emberek kétségbeesetten, döbbenettől lesújtva, imára kulcsolt kézzel fohászkodtak a hatalmas egyéniség gyógyulásáért.
Mit is menthetnél magaddal partra
száraz medréből számtengerednek?
Tudni vágytál, így lettél eretnek,
s e tudás most a veszted akarja.
Debreczen, 14. augusti 2010.
Hálá Istennek, ideérkezém tegnap, noha a messzeségből indulám ki. Restségem nem tevém le, kedv szerént jóüzün írtam vón kédnek, de napom sebesebben repült vala a fecskénél és igen nagy forróságom akadálya elvétetett ugyan oly nagy záporeső lévén, hogy a víz egészen elboríta az utat. Haza pedig nem a levegőégen jövék, be is hunntam a szemem egynehányszor, úgy háborgott az ég. Csak a’ jó, hogy Noé bárkája esmént nem jövendett el, s e reménség igen szükséges is az embernek.
Füstölt a bíró feje a dühtől, kalapácsával teljes erőből püfölte az asztalt.
- Ügyvéd úr, haladéktalanul jelenjen meg az irodámban! A tárgyalást rövid időre felfüggesztem.
Felszökött, mint akit kilőttek a székből, és mérgétől ruganyos léptekkel elindult kifelé. Az ügyvéd követte az irodába.
- Hallgatom, bíró úr.
Te is csak egy állomás
voltál nekem.
II. (micsoda csend)
Monitor mesék…. Szirének éneke I. Avagy „Hej, ribancok, ribancok”….felnőtt regék és mondák…”Ezek vagyunk?” kategóriában
A szépség hazug varázslat.
Krajova ronda-szép város! Ez csak első hallásra tűnik egetverő ellentétnek, de nem az. Valamikor, a 80-as évek elején, kiküldetésemben először láttam szutykos pályaudvaron, lépcsőn alvó embertömeget, akik a napfelkelte után megjelent, "hivatásos" cipőpucolókkal takarítatták, vikszoltatták cipőiket.