Kedves alkotótársak és látogatók!
Szomorúan hozom tudomásotokra, hogy édesapám, Dr. Kovács Tivadar Ferenc, az Artpresszó főszerkesztője, sokatok számára theodor rövid betegséget követően, 2023. január 7-én elhunyt.
2023. február 17-én 15 órakor veszünk tőle végső búcsút a Lélekhajó ravatalozóban. (1096 Budapest, Ernő utca 30-34.)
Kitépett ajtók, felrepedő padlók
megálló idők, szabdalt nappalok
elfelejtett kávék, keserű barnái
már nem éjszaka, nem nappal
szem lehuny, majd kitár
egy villanás csupán.
Előzmény: Cseresznyefavirágok novella.
Matuzsálem
Ma milyen nap van? Nem tudom. Ma. Minden nap egyforma, a hétfő olyan, mint a csütörtök.
A nap keleten kel fel, és nyugaton nyugszik. Változatlanul. Sokszor esik az eső, máskor
meleg van vagy havazik. Végtelen ismétléssel.
Mikor gyerek, vagy fiatal ember voltam, minden más volt. Új. Barátok, szülők, ismerősök
vettek körül. Szerelmek és barátságok. Olyan voltam, mint a többiek. Mint mindenki más.
Növekedtem és felettem is szálltak az évek. Semmiben nem különböztem a többi embertől.
Kezdetben a változás alig észrevehető volt. A 45. életévem betöltése után nem öregedtem.
Fullasztó hőséggel árasztotta el a Földet az óriási Nap, s az emberemlékezet óta mélykék ég, vörös volt.
Hátát háza omladozó falához támasztotta. Mozdulatlan, hunyorgó szemekkel — egy ideje rosszabbul látott, mint fiatal korában —, nézte a semmiből jövő síneket eltűnni az ismeretlenben.
Évek óta nézte a vonatokat. Így ülve, mint most, háta a falnak támasztva hallgatta a sínek énekét, mikor egy vonat közeledett. Az erősödő ének acél- és energiaorkánná változott.
A szobában ott a csend. Egy hanyag ajtó csattanásából született, valahol a földszinten.
Nyomtalan hajók tűnnek el
ahogy holdfényben
Sally
Sally szépségével csak butasága volt egyenlő. Csodálatos fekte ruhája úgy csillogott mint tekintete amikor úrnőjére nézett. Annyi minden volt ebben a tekintetben. Végtelen szeretet, vak bizalom és valami megmagyarázhatatlan érzelem mint a megértés.
Nem tudom, hogy valóban buta volt-e? Ritkán láttam néhány alkalom adtán és csak rövid ideig. Amikor először mentem Almához, ő mondta, hogy:
„Sally buta, ne zavartassa magát!”