Mondj nemet s légy erős
Ha mások igent várnak
Viccelődni komolytalanul
az ember önmagán tanul,
Most kellene lelkünknek a biztatás,
míg iramos vágy repít fölfele.
Fuldoklónak, mondd, mit ér a szóvarázs,
imamalom, légcsövek erdeje,
tüdők lombjain átszűrt áporodott
levegő. Nem jut fel a mennyboltig.
Nincs megtisztulás. A megtántorodott
ember önön lábába belebotlik,
lépni fél, haladni meg nem tud, csak vár,
hogy valaki gyökeret eresszen
belé, ahogy friss földbe ősszel a fák,
hogy tavasszal újra kizöldelljen.
(Rekviem egy tanyavilágért)
Ha megtehetném
mindent benövő gaz lennék,
Annyi mindent megéltem már a földön,
jött napokkal nem is kell vesződnöm.
(Kérdések...válasz nélkül)
Követnéd Istenként az ördögöt is,
ha tudnád, hogy szeret, vagy, ha kell, öl is.
Teremtő varázslat ez
őssejtnyi lét
csapongó lélektánc
( D.A. születésnapjára )
Érccé kövült napjaid öröm s kín közt
rád formálták kemény mesterkezek.
Étvágycsináló ébredés,
már früstököl a Nap.
Abroszégen tejfelcsend, és
kolbásznyi sugarak.