Seres László alkotásai
Egy pillanat
(Adriennek, Botondnak)
Egy pillanat,
s tiétek a terméshozó lombos idő.
Remények, álmok. Járatlan utak,
rejtélyes csodák, ami vonz, ami hajt.
Örök láncon
Kizöldül a hó, s fenn a jégcsapok
lebontják a ház légző gyökerét.
Szellőzteti magát a fagy, csacsog,
fulladozik, mint egy vén zenegép.
Tükröt tartok
A mérlegre már fel se teszem,
hogy mi volt tegnap, s holnap mi lesz.
Vihart se keltek, lengedezem,
tükröt tartok az éveimhez.
Öröklét s feltámadás
Áldást osztani megsüvegelt főknek,
- pár szó, lelki vigasz, üres kézjel -
megváltás, hit, megvallott bűnöknek,
hogy általa öröklétig érsz fel.
De megosztani fél térdre rogyottan
az utolsó lélegzetet mással,
kiben a fény pislákolva lobban,
az már felér a Feltámadással.
Uram...
(Tanmese varázslatos korrupt-ujjakról)
Neked adták öt ujjuk egyikét
hálából a kézfogásaidért,
kit hegy-magasán Isten trónja nyom,
Jámbor lelkű végzetem
és minden gazda a kutyájára."
Nehezen fogadtam el őt,
minden sejtem ellenállt.
