ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

                        részleteket átugorva értem el a lényegig,
                        akaratlanul megsértve minden szabályt. így aztán

Nem határoztad el, de már tudod, hogy

bántani fogod. Elédobsz valami

szöveget, és ismerheted annyira:

bizonyosan megüti magát benne.

ben testembe zárva rám pályázik, köz

vetlensége feszélyez, lépten-nyomon pro

vokál, kitérhetne előlem, de kezdettől

fogva tudja, hogy utána kérdezni fogok,

A megemelés technikájával, gazdagabb

instrumentációval, megszólaltatva néhány

indokolatlanul mellőzött vagy háttérbe

szorult hangszert is, valamelyest pontosabb

partitúrából, frissen szerződtetett zenészekkel

az immár méretre igazított frakkokban,

Csillagfény olvad, só a sebben. Magára

hagyatva a kemény, botrányhős, nagyhangú

legény. Lakolni kész, megérdemelten.

A bizonyosság ha nem enyém, ellenállni

is értelmetlen; nézem csak kényszeredetten,

amint sorsom megindul felém.

Bölcs asszonyok megértő türelmével

kezel első találkozásunk óta.

Szemrehányásokkal soha nem illet.

kezdetben szinte észrevétlenül lazulnak

a ragaszkodás eresztékei mígnem

hogy az ácsolat szét ne essen

kapkodva beütöd a megszokás durva szegeit

Próbálkozásaidnak ellenáll. Még

felületét sem tudod megkarcolni

kérdéseiddel. Nincs algoritmusa,

az érvelése nem modellezhető.

Elég, ha teszed a dolgod. Elvégzed:

megtörténik, beteljesül. Rendben vagy.

Mindenkit követsz, de egyenként senkit.

Babrálnál-e évekig a zárral, ha

pontosan tudnád, mit rejt az ajtó?

Mennyire lepne meg, ha kiderülne,

magad hordtál oda mindent — önmagad