D. Bencze Erzsébet alkotásai
Ahogy kikísértél
Ki a megmondhatója, vajon mi a bűn Isten szemében, ha találkozunk a szerelemmel?
Izzik a július megint…
Mielőtt az arcátlan idő
magába morzsolja emlékeimet,
kibontom apró csodáit
a csendnek –
Csukott szemhéjam alatt
szinte azonnal bevillan
az a forró nyári nap
összes színpadi kelléktárával:
Kokárdavirág
„...Elbuvék a békesség galambja,/ Fészke mélyén turbékolni sem mer;/ Háborúnak ölyve csattogtatja/ Szárnyait a légben vad örömmel./ Hah, ti gyávák, ti máris remegtek?”*
Ünnepel a haza.
Büszke mellén
kokárdavirág
– háromszínű hajnali reménység.
Lengő lobogókkal
üzen a hon:
Zengjük együtt
a szent szózatot!
„Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hamis messiások
"Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, mert sokan jönnek majd (...) akik ezt mondják: Én vagyok a Messiás, és sokakat elhitetnek (...) Mert hamis messiások és hamis próféták támadnak (...)" *
„Vigyázz, mert turisták jönnek / Szükségük volna egy szentre/ Néhány feltépett sebre, /
Vigyázz mert turisták jönnek.” **
