Ephata III.
III. (autóstop Las Vegasba)
"Vezess, merre az út,
Ragyogó sötét felettünk,
aranyló fellegek,
gyerünk, stoppoljunk Las Vegasba,
a titkos kóddal nyerek"
Öleli fiát
Öleli fiát
Látszik, nincs fiad
s hiány, mely kínozná szíved.
Ostoba utadon
nem csak magadat viszed.
Árokpartjaim
A felhők széle elfutott előlem,
hát én is mindig magasabbra nőttem,
a fák, a bokrok jelzőtáblák voltak,
s én picivel a szélvésznél is gyorsabb.
A klub
„Kérem minden kedves barátomat, aki úgy gondolja, jelenjen meg kisebb fogadóbizottság létrehozására”. Új jövevény érkezik, suhant végig az gondolatüzenet a cseppet sem szokványos helyen. Ez volt az a hely, ahová előbb-utóbb mindenki - függetlenül az akaratától -, el fog jutni. Némelyek elbaltázzák, de a többség nem.
Gyakorlati példa
Ha nem csak civilek lettek volna a település főterén, mindkét oldalon egymással farkasszemet nézve – bőszen gőzölgő vérszagot gerjesztve szavaikkal a levegőbe -, váltig azt hihettük volna, hogy két, évszázadokkal korábbi hadsereg katonái készülnek csatába egymás ellen. Semmilyen mérőműszerrel nem lehetett volna pontos előrejelzést adni a következő pillanatokról. A feszültség egyre fokozódott.
Végérvényesen
belefáradtam
a szürke hétköznapok
gépolaj ízű csókjaiba
reggelente
mázsás súlyokkal
terhesen visszahúz
az az álomtalan pocsolya
amiben éjjelente ázakodom