Kovács-Cohner Róbert alkotásai
Soha meg nem jelent jegyzeteim - A Fűben Fekvők
Először akkor akartam elmondani neked, mikor a Balaton vízén hanyatt fekve bámultuk az egymásba olvadó, örökké átalakuló, az időn túl is vándorló, smaragd-fényű felhőket, miközben a partról egy régi dal hangjait sodorta felénk a szél. Az az együttes játszott, akinek a koncertjén találkoztunk, az a refrén szólt, amiről aztán később mindig te jutottál az eszembe. Akkor ringhattunk együtt a dallam hangjain a tömegben összepréselődve, akkor simultál hozzám először.
Soha meg nem jelent jegyzeteim - A langallócsücsök titka
A közelgő jó idő és elillanó fiatalságunk jegyében, tavaszra hangolónak
Megélet
Megérné megélni,
de csak él meg ér
meg látás,
semmi meglátás.
Nincs felkérés,
de lekérnek.
Nem kapsz,
de kapás van temérdek:
lekapás és rákapás
és el- és felkapás.
