Reggel
Kócos hajjal ébredt
a reggel,
haját a horizont
bíbor szalagjával
befonta ,
kitűzőnek a nap
aranyló szirmait
lüktető mellére
csatolta,
gomolygó felhőket
terelgetett széllel,
nyugtatgatta őket
azúrkék mesével.
Ablakomra tévedt
és csak hallgatott,
bámulta, ahogy
lelkemet ringatod.
Félálomban láttam,
kacsintott a reggel,
így kívánt jó napot
álmos, kócos fejjel.
Ne ébredj még, súgtam,
legyen ez a hajnal
könnyű és áttetsző,
mint pillangó szárnya,
engedd, hogy a vágyunk
legyen a reggelünk
első utitársa.
- öregsam alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges