Csak lenni
gondolat nélküli semmittevésben
járni csak
lépések nélkül ahogy régen
Fogantam valahol
lettem kihordva
parányi gomb
akasztva
cérna horogra.
Apám, kopott tányérod üresen
-azóta minden reggel a ház is.
Hányszor próbáltam összerakni
szaggatott szavaidat egésszé.
Semmi sem történt,
csak esett az eső,
Valaki mindig hiányzik,
lehet, hogy végleg elment,
vagy csak éppen most
valahol máshol
Kócos hajjal ébredt
a reggel,
haját a horizont
bíbor szalagjával
befonta
Mint megdőlt kerítésoszlop
állt mozdulatlan az est,
várta, hogy kirepüljenek
a cserebogarak.
…mert kell a hit, hogy
erős kötéllé fonjad
bogozhatatlan szálait
ragaszkodásnak, ha
értelmetlen görcse egy
máshová tartozásnak
bénítja ujjaid.