Ki érti a rózsák pantomimjátékát,
kinek gyónják meg, hogy tévedtek
az öröklétet illetően?
Ki oldozza fel visszavonhatatlanul
a szerelmi vereségbe belepusztult
szitakötőket, és ki körözteti
a legszebb tavaszok csillagképét?
Ki idézi fel a világ merészen tisztább
álmait, és ki meri odatartani a vég elé
testét, mint a kezdet transzparensét?
Ki ismeri fel a szélszirének énekében
Euridiké dalát, és kinek a szemhéja alá
örvénylik a fénnyel festett freskó
a szerelem illúziójáról? S ha jön egy
a játékszabályokat nem ismerő hajó,
ki illeszti össze a Tó tükrén összetört
panoráma puzzle-darabkáit?
Ki nyugtatja meg a lázongó kiskerteket,
hogy a nappalok rövidülése csak
átmeneti lesz?
Ne aggódj, majd akkor halunk meg,
ha vár ránk valaki a szél kardjával
felparcellázott égben, hogy letörölje
rémült ajkunkról a kérdéseket.
*
illusztráció: Szerelem-pajzs mandalám