A légben szinte semmi pára,
Csak a Nap fénye remeg,
Őszi gömbjét fútta a fákra,
S szín-ruhája lepereg.
Úgy fénylik ma a kék déli ég,
Hogy egy hulló kis porszem
Csillanó ívét fent nézi még,
Majd letekint, s elhiszem
Lágy fényes esti üzenetét,
Hogy az égbolt fölülünk
Eltávozott, mind kiengedték,
S nem szőttek mást fölöttünk,
Csak valami képet a múltból,
Mi titkokat rejteget,
Ki látott kis csodákat újból,
S ajka némán emleget.