Mórotz Krisztina: Laterna Magica
Mindenütt keretek és pozitívok
kikockázom az életem
kimerevített pillanatok
raszteres évek hónapok
Kíváncsian nézem magam
futok az utcán szelesen
szemembe vakít a Nap
hunyorgó lencsevarázs
fekete-fehér kontúrok
Villő száll nevetés-gyöngy
első randevú varázsa
mint meghitt házastársak
vállára hajtom fejem
Iskolák falak korlátok
gerendán egyensúlyozó lét
rajzok grafitálmok
színes pöttyök temperamagány
kocka és henger kubista lennék
Házasságkötési kép merev
keretbe zártalak mit hoz a jövő
hétköznapok versmagánya
menekülő szédületek
anya a gyermekével
ez én vagyok a felismerés
gügyögő elfoglaltság
mikor növök fel végre
milyen aranyos vagyok
nahát kérdem mi lesz ha felnő
tűzoltó katona és mit terel
Évek keserű rámába zárva
fojtogató énfeladás
szomorú szemű bánatok
koplaló magány
farkasok közt bárány
kitörés és hózuhatag
Virágok lepkék pillekönnyű
kis románcok ibolyaszemek
türkizbe zárt félelem
folyók mik nem apadnak el
vágyak mik felnőnek
sudár hajtások csemeték
karcsú vagyok ránctalan
arcok terítők alvó bögrék
tej hűvössége a számban
kockázott remények
első évem az iskolában
nézem magam mosoly
gépi közöny surrogó
vetítőgép az osztálynapló
már nem már felnőttem
valami kronológia kéne
montázsok mi lenne ha
két kép egymásra ragadva
bélyegek posták sora
lámpák hunyorognak
vetítőgép zümmög
Panta rhei panta rhei
Kétszer ugyanabban a folyóban
- Blues alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges