Könnyű fekete vászon
Görnyedt kérdőjelek közt
kérdőjellé görbülök
én is, hangom hontalan
koldus, szavam súlytalan.
Apáink csontja reped
a sírban, s a sír felett
könnyű fekete vásznon,
gyász ül riadt anyánkon.
Nehezek a mosolyok,
-már csak a száj mosolyog-,
bágyadt minden, nincs erő,
hév és dac mind múltidő.
Hangunk színtelen, tompa,
vérünk is megalvadna,
ha nem ütne bent a szív,
volna a test néma sír.
- tombor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges