HIMNUSZ VÉGTELEN TÉRBEN
Mindörökké a melledre visszadübbenő
kő vagyok. Pontosan szívedre érkezem.
Földobtál, de folyton visszatérek. Oh,
áldott gravitáció – diktatórikus, akár a hűség.
Jogerős égtájak helyett, márványba vésett
egekből dörgök érted. Magyarcigányból
cigánymagyarba, öt és hatágú csillagokból
érted vagyok istennyila. Lezüllött források
helyett a mozdulatlan tájból szabad gondolat,
tisztán zúdulok eléd. A kivallatott földet –
sikoltó mag, érted töröm. Hóban hagyott
nyomodban szabályos kristályszerkezet
őrzöm lépted. Betiltott jelképként rejtegetlek.
Rebellis módon hárfázom lekottázott sorsodat.
Szülőhazámnak választottalak.
- Pethes Mária alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges