G o l g o t á n
Terhed dombra vonszolod,
ostor szaggatta élő tested,
rühös kutyák fejüket leszegve laffognak,
szemükben izzik a veszettség,
élő húst, vagy oszló hullát
akarnak üres gyomrukba,
morogva marják egymást,
tépnének belőled.
Add kenyered, s adj egy korty bort,
foszló rongyaid borítsd e fekélyes világra,
nyújtsd áldásra kezed,
szánj meg, hisz itt vagyok,
a legveszettebb ebként
a sor végén kullogok,
s ha elérlek
beléd marok.
- Pálinkás Imre alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges