Dörmög Medve Döme,
s vár a bögre füle,
mikor fogja ölbe
csuprát és viszi körbe...
Nyelvét mézbe öltve,
cseppre cseppen, földre
egyre hullik könnye,
mert kiürült a csöbre...
S mancs' szorul ökölbe
cserép hull vödörbe,
Macink fúj Ödönre
Nem ad mézet hitelbe'