Szívemben hordom
Mint egy ládikában, mely annyira tele van, hogy nem lehet bezárni,
A helyeket, melyeket bejártam,
A kikötőket, ahová megérkeztem,
A tájakat, melyeket az ablakokon keresztül, a kajütfülkéből
Vagy a hajó-fedélzetről álmodozva néztem,
És mindez, - bár soknak tűnik, - kevés ahhoz, amennyit akarok.
Gyöngyfülbevalós lány, Johannes Vermeer, 1665
ólomhabszivacs-gomolygó-lézer-vattaköd
állat vagy növényrokon
láthatatlan üvegszögekkel átvert patájú
fájdalomharisnyás fantom-kentaur
a színpadon
"A temetők meg üresek?" *
Azt hiszed, dönthetsz az öregség mellett?
-"...fegyver előtt kérődzik a táj, s a ...csőből olykor kikandikál bohón a meghasonlott szabadság"*