I.
hisz ha minden nap
egyformát hozna
kiszámíthatatlanságából
az élet jókorát
lefaragna
Mindennapjaim része apró
fényképe, konyhám üveges
szekrényének belső oldalán;
csak a múlékony ember
mi bennünk azonos
mondhatnám mit hallani akarnál
akkor nem koccanna pohár
Származásunk Évától való.
Sors nevű rendezőnk tudja -, mi a célja velünk:
Tudod az élet, idővel mindent visszavesz
visszafelé indul a láb, - összezsugorodó
kézfejed tiltakozni kezd
és már a napi rutinnak is ellenáll
Találkozás 'egy jóval'
Test fordul feléd,
a karoknak lesz csókja
e lágy ölelés.!break-->
Már várni Rá, maga volt a csoda:
születése asszonysorsom pecsétje
életem értelme; a szépség volt maga.
Nem firtattuk kezét, lábát, okosságát
azért szólt imánk, hogy utódunk pillantása
végre szálljon reánk.
amíg
megpihen
egy pillangó
az virágon,
annyi vagy