az Anyaságról: személyesen
Már várni Rá, maga volt a csoda:
születése asszonysorsom pecsétje
életem értelme; a szépség volt maga.
Nem firtattuk kezét, lábát, okosságát
azért szólt imánk, hogy utódunk pillantása
végre szálljon reánk.
Tereltük, neveltük, - nem lett anyás
- Kit érdekel! - az öröm és bánat is
ugyanannyi vele, akár a többi gyerekkel:
Dolgozni -, csak az Élet nevű mestertől
volt hajlandó megtanulni...!
Nem sürög társ után, de felnőtt lányunkban
már munkál az utód utáni vágy.
- Nem cserélném el egy ezerszer jobbra; mert
nálánál szebben nekem - azt, hogy Anya
mondani más... úgysem tudná!
________________________________
- Szeretettel, Anyámnak
és Ingrid lányomnak -
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges