Hozzád
Tudod az élet, idővel mindent visszavesz
visszafelé indul a láb, - összezsugorodó
kézfejed tiltakozni kezd
és már a napi rutinnak is ellenáll
De amíg tudatod-tábláján jól olvashatóak
múltad és jelened jelei,
szavaid tiszta forrásból fakadnak
hallgatóságod is akad
... értelmes élet, a Tiéd!
Számolok:
Tizenhárom nyár múltán éveid
száma eléri a százat; bizakodom,
hiszen hangod
alig múlt ötven- a telefonban
és esze ágában sincs beleveszni
a járókeretek-borzolta zaj
kilátástalanságába
*
[tudom, egyszer majd győztesként
távozik, hiába veszített jó néhány csatát
hosszú életútjához szerencse is társul
és előny
'a Teremtőjével ápolt különleges viszony']
_______________________________
2015. március
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges