Ha vánszorogsz is
sorsod útján,
s lelki békéd
egyre - másra elkerül,
ha néma éjen,
csillagtalan
sötét égen
fölötted már
a fekete,
halálhangú
csend feszül,
s mint fojtó köd
téli tájra,
a nyugtalanság
jéghidegen rád terül,
A vers meghallgatásához kattints ide. Elmondja Péter Erika
Úgy négy-öt éves kisgyerek lehettem,
a gazdaság, az egykori major
már majdnem-majdnem fölfedezhetetlen
mélyekre búvott emlékezetemben,
a kontúrok megkoptak valahol.
Kattints ide a megzenésített vers meghallgatásához
Adok minden kőnek házat,
víznek medret, szemnek tájat,
szögnek deszkát, napnak földet,
világosságot a zöldnek,
"Talán bús szemedben megcsillan még a Nap..."
A vers meghallgatásához kattints ide. Elmondja Körmöci Eszter
Talán egy színes festmény a lét csupán,
Talán nagy, vidám ház e világ, és végtelen falán
Talán a fák, az ég is csak képek…
Talán a porszem földi lények
- köztük az emberek - angyalok ma már,
s Isten épp' rólunk mesél.
Saját fotó
A vers meghallgatásához kattints ide. Elmondja: Péter Erika
A tető alatti padlásszobában,
szunnyadó hotelben
reggelire vártam.
A kitakarózott pirítós kenyér
rég kihűlt.
Tükörtojásom tenyerén
két harapás között
megdermedt a szó.
Kattints ide a megzenésített vers meghallgatásához. Zeneszerző és előadó: Karády István
Ma álmomban minden más volt,
lábam elé hevertek a hegyek,
csak lépegetni kellett rajtuk,
s nem féltem, hogy leesek.
A vers meghallgatásához kattints ide! Elmondja a szerző.
Miért nem kaptam csömört
tőletek ti terhes évek?
Miért nem kaptam csömört
tőletek tavaszi fények?
Miért nem kaptam csömört
tőletek ti szenvedélyek?