Vidámak tizenhét szótagban
Nehéz csat a ló
nyeregkápájáról lóg:
szegény csataló,
nem fut, csak baktat
nehézcsatú csataló:
dombra nem kaptat.
Nincs semmi „hejhó!”
Ziháló, vén vitézzel
baktat a pejló.
Más vitéz bezzeg,
hegyekbe is fölvágtat:
jó lova buzog,
buzogánya sem
inog, nem tépelődik
fölösségén: nem.
* * * * * * * * *
Furcsa, hogy megfúrt
ki egész életében
folyton-folyvást túrt.
* * * * * * * * *
Szép autóért kár,
hogy ütközött másikkal.
Varjú dörmög: „kár.”
* * * * * * * * *
De jót nevettünk,
mikor súlyunktól eldőlt
a fakeresztünk.
- Kavyamitra Maróti György alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges