Vers, 'Te drága'
Tudom jóideje olvasnak engem, a verset! - mondta a 'vers'
Bólogattam.
- Az embereknek újabban fülük van a versre -
hangjukat hallatják; fricskát mutatnak, - bizonyos témáknál
őszintén felháborodnak. Mikor igazán frankó, lelkesedni szoktak!
... de a verseskötetek a boltok polcairól -manapság is lassan fogynak
Innentől kezdve a Vers' - engem hallgatott: - Az amatőrök boldogok
jómagam is ebben a cipőben járok...térítésmentesen zajlik
interneten az adok - kapok. Érte hála a vállalkozó szellemű Laptulajdonosoknak
és jónéhány Segítő-társnak!
Amikor a gondolatok szellőznek -, a tollforgatók megmérettetnek.
"Valaki biztosan besegít"
- máskülönben, hogy vállalkoznának maguktól az emberek verset fabrikálni?
Szóval meglökik a hintát, összeáll a kép: szavak teremnek
égszínkék mondatok gurulnak
szökdécselnek emezek, boldogságot árasztanak amazok
olykor alattomosan törnek utat a szavak,
akár az áradó folyó!
nyájas, lusta - lüktető versek
megszületnek - élnek - elhalnak
kölcsönvehetik őket, de gondolatban
velünk maradnak!
Ki ír manapság verset?! - talán Az, akinek odaköszön
egy szavakba önthető gondolat,
de a tollforgatót villámcsapásként is megtalálhatják a szavak
- a mondani-akarás-vágya a versíró barátja
másik társa
a türelemmel-megálldott akarat
... most aztán sok mindent összehordtam, nemigaz?
Hosszúak a sorok prózavers lett
- ugye nem baj?
2008. június 6.
/átirat/
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges