káprázatok és tények kalászán
apró üregek magok helye
hiányod létem radarernyőjén átszáll
s éjemen -palatáblán krétanyom-
egy üstökös hege
nyújtózom érte (el nem érhetem)
hiába növeszt fényévnyi csápokat
az értelem
egyszerre vagy messze és közel
akár lezárt szemhéj alatt a Nap
apró szikrák körök vonalak
változó szeszélye építi újra arcod
hol vagy
e lágy este kormos vattáiba
síkos kígyófejét befúrja a kétségbeesés
s a bőrön át merül tovább
belső kertjeim bemássza
földönti szokásaim
és vedlik a szívemben
hogy növekedjen