vallomás az anyaságról...
... már várni Rá, maga volt a csoda
születése asszonysorsom pecsétje
életem értelme; a szépség volt maga
Nem firtattuk kezét-lábát, okosságát
azért szólt imánk, hogy utódunk pillantása
végre - szálljon reánk
Tereltük, neveltük , - nem lett anyás
Kit érdekel! - az öröm a bánat is
ugyanannyi vele, mint a többi gyerekkel
... tanulni, dolgozni:
csak az Élet-nevű mestertől volt hajlandó
megtanulni. Nem sürög társ után, de
felnőtt-lányunkban már munkál
a gyermek utáni vágy. Nem cserélném el
egy ezerszer jobbra, mert nálánál
szebben nekem - azt, hogy Anya
mondani más... úgyse tudná
..................................Anyámnak
........................és lányomnak Ingridnek
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges