Váromány
Krumpliszezonban a cseresznyeszedés felesleges attrakció! Annak mímelése is. Az öcséd szájától ne vond meg a mindennapit, sem krumpliból, sem másból.
Filodendron leveleket hajtogatsz csak, de nem eleget! Röpködnek a nemes legek, harsányan dünnyögő szelek… A ház, levegője ráz, amitől már-már bánt a frász.
Na! Kapát le, lapátold el, elő a nyéllel. Megragadod, gondolj az előnyével… Húzd az igát! Cseresznyés nudli vagy, apró fűrészpornak számítasz ma még. Ne reménykedj, nem lesz ez másként holnap sem! Tuskó maradsz, öreg fejed szétporló faanyag! Felhasználandó! Repül a spanájzli, melletted landolva…Kinn termő cseresznye, ma s tegnap sem volna. Te sem vagy más, mint porból nőtt kalász!
Húzd magadra a báj kelyheit, mosolyba göndöríts és döntsd fejed felől. Kendődbe, ne rejtőzködj!
Menj, kapa helyett gereblyével, söprűvel, nyéllel! Ne feledd, hogy elég éllel beszélj, annak értelme van! Félve mondom, mert esetleg hibernalizációs törekvéseidben zavarhatlak meg, taposs egyet a rögre, a lábtörlőn töröld meg sarkadat, lépd át a küszöböt, lehetőleg ne örökre...
Ha kell, akkor igen!
Folytasd a holnapot, holnap folytasd a mát, ha lehet. Krumplival, vagy cseresznyével, ibolyával, netán lőrével, toprongyosan, szmokingban, topánkás kisestélyiben talán...
Eléggé pocsék a váromány… nem várom ám!Te várod-é?
Minden gondolatod Váradé, a váradé!
- Boér Péter Pál alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges