ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

A kertalján, kérelmezés nélkül kígyószájba bevándorlási engedélyt kapott béka, hirtelen meglepetésében, előre haladván, még világgá kiáltotta: "Hová tűntek a tücskök?" Szegényke azt képzelte, ha tele muzsikálnák az éjszaka csillagos ege alá került zöld erdőket, az ő hirtelen lét-elbizonytalanodása nem állt volna elő.
Remekül álcázott, idegen, nagydarab lény cserkészte be az érzelmetlen fejűt. Már sem kiköpni, sem gyorsabban lenyelni nem tudta a guvadó szemű áldozat - talán inkább áldozatnyelő -, ezért a megszokott tempónál maradt.
Az esemény a kora reggeli órákban történt és az ilyen, funkcionálisan radikális élethelyzet változtatás sokkoló hatású. A békára már kevésbé, túljutott a garaton, de az a kertészkedő életmódot folytató háziasszony, igencsak megrettent. Ha a látványtól átmenetileg nem bénultak volna le a reflexei, bizonyára sikolyüzenetet röppentett volna a szomszédok irányába. Így csak nézte, amint a filozofáló béka előbb abbahagyja a gondolatok átfontolásának folyamatát, nem nyúl ki első lábaival torkon ragadni kifejezéstelen arcú lenyelőjét, tudomásul veszi, hogy az ilyen próbálkozás még gólyáknál sem sikerülhet, s nagyon lassan elindul a nyaktest dagasztására, néhány napi emésztést ró lábatlan ínyencségkedvelőjére, aztán beleolvad.
A kígyó sírt, vagy talán a hagyma csíphette a szemét. Éppen az ágyások között hevert a hasán, odébb puffogtak - nem a viperák, csak - lepottyanó, túlérett gyümölcsök hevertek. Alighanem megdolgozták szegény kígyóka idegeit. Nehezen összpontosított a táplálkozás fárasztó munkájára.
Az a túlságosan össze-visszagondolkodó béka, valójában érdektelen, nemde? Lehet, hogy tévedek, az ő szemszögéből semmiképpen, talán másokéból sem, de most a nyeldeklő nem létező gondolatai volnának a mérvadóak.
A kertészkedő néhányat hátralépett, majd további távolodás után kieresztette magából a rémület megtapasztalását. Nem sikítás formájában, csak úgy, csendesen magában. "Kígyók is csúsznak, másznak a kert alján, mert ezek a békák az idei nyarat felszínezték, kiszorították szökdécselésükkel a szépen cirpelő tücsköket." Valahol azt hallotta, hogy Margarinnak nevezik őket... "Remélhetőleg a következő évben, tücskök és békák helyett nem siklók kanyarognak, az egyhangúságot nem kedvelők fellelkesítésére."