Tulipán
Dús karaj-zöld ölel át,
óriási szív a szád,
s mint, akinek keze nőtt,
öleled a levegőt,
irigykedve les a fű,
karcsú vagy és gyönyörű,
s ahogy kéken integet,
beszippantod az eget,
hagyma-búvó vér hevít,
lobognak a színeid,
szítod, mintha oltanád,
s kertem lángba lobban át.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges