ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

És éreztem tiszta, szomorú lelkedet
mint ahogy lebegni érzel néma holdat
leeresztett függönyök mögött.
És éreztem szegény, félénk lelkedet,
mint ajtó előtt álló, kinyújtott kezű koldust,
ki nem mer bekopogni és belépni,
és könnycseppnek éreztem alázatos,
gyenge lelkedet, mely fél elhagyni szemhéjad határát,
és éreztem fájdalomtól szorongó, nyirkos lelkedet,
mint könnyekkel áztatott zsebkendő a kézben,
és ma, mikor éjszakába akar veszni lelkem,
csak emléked tartja vissza
láthatatlan, képzelt ujjaival.
_______
Fordította: P. Tóth Irén
--------------------------------
Inscriptie pe un mormânt
de Tristan Tzara

Şi simţeam sufletul tău curat şi trist
Cum simţi luna care pluteşte tăcută
După perdelele trase.
Şi simţeam sufletul tău sărman şi sfios,
Ca un cerşetor, cu mâna-ntinsă-n faţa porţii,
Neîndrăznind să bată şi să intre,
Şi simţeam sufletul tău plăpând şi umil
Ca o lacrimă ce nu cutează a trece pragul pleoapelor,
Şi simţeam sufletul tău strâns şi umezit de durere
Ca o batistă în mâna în care picură lacrimi,
Iar astăzi, când sufletul meu vrea să se piardă în noapte,
Doar amintirea ta îl ţine
Cu nevăzute degete de fantasmă.
------------------------------------------

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.
Nevét a Dada alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.

Élete és munkája

A Dada mozgalom az I. világháború idejéből, Zürichből eredeztethető, Tzara, Hans Arp, és Hugo Ball alkotta művészcsoporttól.
Tzara írta az első dadaista írásokat: La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine (Antipyrine úr első mennybéli kalandja) (1916), Vingt-cinq poèmes (Huszonöt vers) (1918) [1], valamint a mozgalom kiáltványát, Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) (1924).
Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukassztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.
1929 végén beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.
1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. A 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a II. világháborúban a francia Résistance, az ellenállás aktív részese volt. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen.
A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a L'Homme approximatif (A megközelítőleg ember) (1931), Parler seul (Magában beszélő) (1950), és La Face intérieure (A belső arc) (1953) művei jellemzik.
A párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.