(Fotó: 2003.09.15. Közel az éghez - Az Olympos hegyen)
Te vagy,
ki úgy érzed,
vétkeid,
s feledhetetlen múltad,
bűneid,
száz kudarctól halott
céljaid
furcsa,
megvénült rabja vagy
- bús-ráncú bolond -
kit rég’ halott ősök
emléke vonszol
bezápult,
bomló,
halódó sorsból
a remény villanó,
gyér fénye felé.
Te vagy, mégis,
ki másoknak fényt adsz,
ha mosolyra váltod
könnyeidet,
s fejed a földről
a végtelen égre
- fohásszal értük -
fölemeled.
2008.