szavaimat ma, megint
sorokba gyömöszölöm
epés kritikát várok érte:
- Barátocskám mekkorát tévedsz,
ha azt hiszed, hogy már egy vers is
szót emelhet saját igazáért!
Igaz is... miért nem utaztatom
a Nagyérdeműt versemben Ninivébe-
hiszen a kibicnek semmi sem drága,
ha gazdagok utazhatnak golyóbisunk
bármely szegletébe
(svédasztal mindenütt van).
a nagyvárosokba a szmog úgyis velük tart
katasztrófák bárhol utolérhetik őket,
mert Sziszifusz sorsával példálózni manapság
vétek!
Marad a táj:
a loncsossá vedlett ősz, hiszen a fák
már elengedték valamennyi levelük kezét
téblábolunk - a porrá-zúzott avarban
és szemmagasságban
kezdjük megszokni az emberi arcokon
hurcolt magány látványát
szerencsére ma engem várnak
a színek, múzeumba megyek
_________________________
2011-11-18