Tükre lennék
Tükre lennék tiszta mosolyoknak,
gyűjteném hosszan magamba a fényt,
visszacsillannék borús alkonyatban,
idézném a tavasz színét, melegét.
Ajkamon a hang hiába némulna,
a szememben bújó ősi csillogás
emlékként élne tűnt mosolyokban:
rejtőzködő fényű, szelíd folytatás!
Féltve őrizném, végeérhetetlen,
vigyáznám végtelen, titkos rejteken
őseim kincseit, tiszta hagyatékát:
áhítatot régi templomkerteken,
szálló madaraknak éteri dalát,
míg erdők, folyók, mezők illatára,
örök hajnalra virradna a világ.
(Versillusztráció Mónos Jenő grafikájára)
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges