A temetői csend
a legbeszédesebb
a gondolatok
a szavak
a hang
a nesz
túszul ejtenek
hagyják
hogy sírj
akkor is ha nem tudsz
áradón és fájón
visszafojtott
könnyekkel
s szépülj meg
ott legbelül a szívben
mikor már az sincs
aki kiszabadítson
mert ő van lenn
te meg fenn
az idő fogva tart
amíg élsz
egymáshoz láncolt
emlékeitekkel