A tér varázsa
A Zagyva-gáton végig andalogtuk
a nyár eleji, fülledt délutánt.
A híd közepén vetted észre
a folyó szélén alá-alábukó vadkacsát.
Önfeledtség remegett a tájban.
Égetett a Nap, félmeztelen mentem,
magamban mosolyogva: elorzott
zsákmányként vitted ingem.
A Vártemplom terén mesélni akartam,
de a pillanat rövidre zárt:
túl annyi nem remélt évtizeden,
lebeg gyerekkor-délibáb.
- Dudás Sándor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges