Szomorú az ünnep, ködben
Nincs már biztos. Szavak, tettek
siker - törékeny pillanatok; múlandó
félremagyarázható kifejezések
... Légvár miben élünk, miről gondolkodunk
miben hiszünk- s hittünk; lehet, hogy beléjük
a hozzávalót lyukas marokkal mértük?
példának okáért
hiába hadakozol széllel,
ha sarkadat hullámok taréjával
büszkélkedő rohanó
folyóvíz nyaldossa -
Természettel szemben
próbálkozhat ember, de kötelezően
alul marad... és ez így van jól
a kereslet Prófétákra, valahogy elapadt
prófécia mi hamis, minek? - vállaljunk
áldozatot a jövőért...
ez mára elcsépelt szöveg
Kívánságot teljesítő
angyalok fehérben
az éjben
akadnak, de a mámor mit
adnak pillanatnyi
és hajnaltájt az egészet
úgyis letaglózza a valóság
Ámokfutó még akad, egy-egy, ki
próbálkozni
nem rest és szól,
ahogy Jézus tette
keresve keres helyet, módot
amolyan XXI. századi változatot
Ja!... nem ma, holnap nevetik ki
holnapután tagadják meg, persze!
e közben farmer-nadrágos gyáva igazak
esküdöznek szemlesütve-
a kérdést is kikérve maguknak
(azért jegyzőkönyvön kívül beszólnak)
Na nem:
- Ezt az embert, ki szólt- sosem láttam!
távol áll tőlem minden, mi bántó
"kitakartam felettünk a tükröt és letöröltem... Ma, én
így ünnepeltem
___________________________
2009-10-23
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges