Szamócaleves, emlékgyümölcs darabokkal
(A tasak tartalmát fél liter hideg tejjel
elkeverjük, lelki habverővel fölverjük,
és ötvenkét évig állni hagyjuk!)
Nem lehet kétség.
A rádióban a Csimbum cirkusz
(utána Tücsök, Tintásujj meg a többiek),
Szamóca, Bikk-makk, Porondmester.
Jó bohócok: Emilke meg Bukfenc.
Lágyan leng a vasárnap délelőtt,
gerlepár tutul a háztetőn,
anyám krumplit süt, én a gangon ülök.
Olvasok. Ágasvári csata?
Talán. Anyu kis tányér sült krumplit
hoz, szamócát nagymama.
Eszegetek, olvasgatok, tutul a
gerlepár, és a rádióban
a Csimbum cirkusz szól.
Most, míg a szamócalevest eszem -
szerény szombati ebéd ez -,
ábrándozom: minden mily szép volt.
És váratlan döbbenek:
lámpaoltás után, takaróval fejemen,
hányszor álmodtam, hogy felnőtt leszek,
majd bármit megteszek, amit csak akarok.
Most az vagyok, sőt vénember.
Semmit sem teszek, úgy, mint akarom,
a sors körülvett engemet.
És a rádióban nem a
Csimbum cirkusz szól…
- Kavyamitra Maróti György alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges