Olyan vagy,
mint a lélegzet.
Éltetsz.
Ösztön, varázserő hajt
észrevétlenül.
Mellre szítt létigenlés ez
a tudat alatt.
Magadhoz engedsz,
dacolsz velem.
Számon kérsz rajtam
minden szót, mit átsírt
éjszakán elhallgattam
s csend lesz.
Hallgatsz.
Kifulladásig.
A holt is életre szenderül,
mikor csókjaiddal
betakarsz.