Azon az estén,
felkaptam a fejem
a váratlan zajra,
dallam volt,
de nem a mai
elektromos fajta,
nem autóból ordító
rádió vagy cédé
harsány hangja,
a szokatlan zene
átlibbent a falon,
valahol valaki
zongorázott,
a hó kinn szállingózott,
ő ajtókon belül
pianóban játszott,
s ha olykor el is vétett
néhány taktust,
mégis úgy éreztem
pillekézzel nyúlt
az elefántcsont-testű
billentyűkhöz,
s még ha messziről is,
de megérintette szívem.