Okos
amikor a gondolat
nem áll meg
a maga lábán
billeg és földől
nagy port kavar
de a becsapódás erejével
arányos homályból
elő sem kell lépned
csupán kikiabálod
mi is az igazság
Kötet
X.Y. annyira elmerült X.Y
verseinek olvasásakor
hogy észre sem vette
már a híd turulja mellett áll
lenn a város őt nézik a házak
bolydult hangyányi emberek
és a hatósági lebeszélő
tűzoltók mentők
(15 percen belül ez szabály)
a csobbanást nem lehetett hallani
(a kötet később ért vizet)
egy bölcsész megjegyezte
ma nincs is Hídavatás
Tévedés
az égbolt inkubátora mellett
ott áll Isten
nézi a koraszülött emberiséget
majd utolsó lehetőségként
bekapcsolja a történelmet
(egyszer tévedhet Ő is)
Terror
tekeredik a dinnyeinda
délidő ketyeg
s izzó varjak szállnak mint a
szétfröccsent repeszek
Költősors
egy téli hajnalon
sisaknak vette a harangot
ámult-bámult is a falu népe
ő meg ha szólt
kondult is hozzá egyet
MŰKÖDIK
mondták
és fölakasztották
a templomtoronyba
Kerítés
amíg csupán Kerítés van
a Kint és Bent adott
de egyetlen léc elmozdítása is
fölcserélheti
a Tájat és a Birtokot
Kéjencek
a szeretkező mutatók
gyorsan elhidegülnek
ám űzik egymást tovább
minden órában újból párzanak
s mi sóvárogva várjuk
hátha nem csupán kéjeleg
de szaporodik is az Idő
és számtalan lurkóperc
kalákában halhatatlanságot épít
e gyertyás gesztenyés alatt
Út
mosoly leng át a légen
hang nevetés
ennyi
jegenyesor-kerítésen
nem lehet bemenni
nincs ajtó mezőre nyitni
marad az ÚT
tovább
marad a test s benne vinni
az emlékezés fekete dobozát