Kis szárnyam nőtt az éjjel.
Felhőárnyék fut a réten,
köpenyem korca sáros.
Hiába mondod:
Ne próbálkozz, itt a vége.
Anyám már negyven éve
nem vár ebédre,
s bár még összehajolnak
a jó szagú házak,
a koldusok a lépcsőn
ma is fuvoláznak,
kivet testéből a város.
Megyek délre, visz a szél.
Madár leszek. Seregély.