meséket nyitottam
egeket zártam
meztelen voltam
álruhámban
elemet cseréltem
a Mindenségben
de bennem föladták
a műszerek
mert éltem
és haltam is naponta
így növesztve
újból a kérget
s mint friss ágak
kibújtak rajta dolgaim
vagyok hát törzs
s milliónyi rám
tapadt levél
távolról lombnak
látszanak pedig
szavak melyek
úgy mutatják
létezésem
hogy elrejtenek