Pessoa ódon pulton Kálváriákat ír
Pessoa szobra Lisszabonban a Füge téren,
a Brasileira kávéház előtt
most értem haza a térről
melyen megfagyott mozdulattal
egykor majd szobrom ül
mellettem az üres széken
Isten álruhában
a tenger felől századok óta
lappangó trágár kalóznótákat
lobogtatva jött a szél
szemközt a Trafik melletti
Antikváriumba mentem
mely immár csak bennem létezik
és Shakespeare-t olvastam angolul
beljebb a boltívek alatt
versek farsangja volt
spirálos ódák lógtak mindenütt
néhány szonett balladának öltözött
az ódon pulton én is írtam néhány Kálváriát
mert ezernyi Krisztus dörömböl bennem
mint mélybenrekedt bányászok sújtólég után
néha otthaltam máskor csak
elképzeltem Golgotát
én minden nap ötkor Föltámadok
a követ elgörgetem álmaim elől
hogy bekeríthessem az Időt
pedig tudom tenger sem létezik
csupán vízcseppek milliárdjai melyeket
külön-külön megnevezni képtelenség
ezért azt mondjuk TENGER
(most megetetem a galambokat
mert az új szomszéd madárgyűlölő)
- alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges