Perlekedés önmagammal
Hallgatok,
hogy megértsd a szavamat.
Nem suttogok,
nem is kiáltok.
Egyetlen kiút ami maradt
ércharang zúgásaként
lehullani eléd térdre,
mikor villám sújt s zeng az ég,
csak szólj
s én megváltom érted a világot,
ha ez kell,
hogy hozzád visszatérjek
Örjöngök,
lázadva harag nélkül.
Bénít a csend, a méltánytalanság.
Szívem nem nyugodt,
lelkem se békül,
mintha bűneimet mentegetném,
hogy méltó legyek
a kínhalálra.
Makacskodásod múló balgaság,
letört ágra visszatűzött levél.
Vezeklek,
lelkemre nem hat gyógyszer.
Oldozz fel, hogyha
gyónni szeretnék,
áfium lesz a kimondott szó
s higgy a rám rótt penitenciákban.
Jusson menny s pokol osztályrészül,
ha érted mindent elveszítenék,
tudom, neked késő.
Nekem meg hiába...
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges