Papírcsákó
Öreg újságlapokból hajtogattuk,
a mikéntjét az ujjainkra hagytuk,
bár fejre illett, alig időtálló
darab volt az a zörrent papírcsákó,
az egész néhány fertályidőt tartott,
de megvívtam vele az utcaharcot,
az is igaz, hogy vívásra hajolva,
bebicsaklott a meztéllábas porba,
egy jó játék volt, olcsó, mint az élet,
de boldog zizzenése az enyém lett,
a csinálgatását sosem tanultam,
és meglep, hogy még emlékszik az ujjam,
az öreg ösztön most sem vezet félre,
a gyerekéveimet áldom érte,
a könnyű léptű nyáridőket látom,
és visszaröpülök a fél világon,
hogy vak melegben befogtuk dologra,
az izzadtság a homlokunkra fogta,
s a munka fénylett – bármilyen keserv volt –
mint templomunk nagy csöndjében a mennybolt.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges