Palackposta
Melyikőjük tartott inkább a másiktól?
Ki érzékenysége gyanította – már
a kezdetektől – vonzással elfedett
veszélyek túlságos kockázatát?
Az ösztön vagy az elme hárított-e
kapásból, idejekorán végleges
döntést kikényszerítve? Ennyi év múltán
mi indítja újra feszegetni, ami
jó, ha résnyire nyílt — néhány óvatlan
pillanatra? Igaz, most nem tartja vissza
éretlenül sebezhető önérzet,
hogy pengéjét kristálykeményre szilárdult
felületen tegye próbára, ám feltörni
így sincs valós esélye. Aligha lehet
több megkésett felismerésnél, ami
tisztázható. Módjával izgatja csupán,
mennyi a maga sara a történet
olvasható textusából. Fontosabb,
hogy bizonyosságot szerezzen, volt-e
lehetősége más végkifejletnek.
Leginkább mégis az fúrja oldalát:
ki lesz majd bátor elsőként csempészni
tapintatlan kérdést a menetrend szerint
útjára bocsátott palackpostába?
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges