Nyárvég
Még zöldbe burkolt volt a kert,
még kék egével feleselt,
s rőt, tarka csokrot szőtt a szín
az őszirózsa fényein,
a zöld pléhhordó vízegén
még tavat hullámzott felém,
és villogtak a madarak
a bokrok csápjai alatt,
a fák meg, mint egy tollpihe
úgy fogództak a semmibe,
s a ringatózó fű fölött
két szellő összeütközött,
még felhők mögé bújt a nap,
jól tudva, újabb fénybe kap,
de hosszában és széltiben,
hogy ne érezze senki sem,
mint aki sárga csöndre ül,
a kertet ősz fogta körül.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges