Minden újban
én vagyok a régi
alkonyőszbe
süppedt látóhatár
nehéz az újjal
úgy együtt élni
hogy ami volt rég
ma is visszajár
Mégis várom
régiben az újat
ösztön hajt vagy vágy
talán mindkettő
nosztalgiázom
őrzöm a múltat
ami szép volt
s ami feledhető
(Kép: Horváth Piroska)