Nem hallod
Olyat meg minek,
mi nem zakatol,
nem tép a húsba,
nem szakadsz
szét közben,
bőröd el nem éri
kemény ujjbegyekkel,
nem is simogatja
fém hajad lágyan.
Én már kiabáltam
és szóltam halkan is.
Kevés mi jól jött vissza,
sok a hamis,
és magam is, néha.
Számba haraptam.
Reszket a tócsa,
elhálta arcom
a széllel.
Adjátok vissza!
Az enyém az
a hangszer.
Dörömbölnék
egy jót még.
Egyszer.
Utoljára.
- Takács Dezső alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges