Eddig se voltunk unatkozók,
Sem halálra untak.
De lennénk könnyen búcsúzók.
Temesse hát a patológiás részt
Egy előre megírt
Nekrológ.
Nem kellenek többé
Az odahányt szavak.
Öntelt hiút mi nem siratunk.
Valakit, ki mindig csak kapni akart;
Ki csak magához volt jó,
És csak sikerért turbékolt
Szüntelen.
Ó, mennyi lélektelen frázis,
Önámítás lesz a múlté,
Míg végre felderülhet arcunk,
S köröttünk a világ,
Míg kitisztul belőle valaki,
Ki máshova nem járt,
Csak önmagába.
________________________________
* Parafrázis Ady Endre Valaki útravált belőlünk c. versére